A Horvát Köztársaság vámrendelkezései összhangban vannak az Európai Unió országainak előírásaival. Külföldi valuta szabadon be- és kivihető, a hazai valutából maximum 2000 kuna vihető be az országba. Az értékes szakmai és technikai felszerelést a határon be kell jelenteni. Az utas kíséretében levő kutyáknak és macskáknak hivatalos, állatorvos által kitöltött nemzetközi igazolvánnyal kell rendelkezniük, melyből kitűnik, hogy a veszettség elleni védőoltás időpontja meghaladja a legkevesebb 15 napot, de nem régibb 6 hónapnál. 500 kunánál értékesebb áru vásárlása esetén, amelyet a külföldi állampolgár kivisz az országból "Porezni ček" /Tax cheque/ ellenében az adó visszatéríthető. Felvilágosítás: A Horvát Köztársaság Vámkezelési Igazgatóságánál /telefon: 01 6102 333 www.carina.hr.

Az üzletek és hivatalos intézmények nyitva tartása: Az üzletek többségének nyitvatartási ideje: hétköznapokon 8 - 20 óráig, szombaton és vasárnap 14 óráig, turista idényben tovább tartanak nyitva. A hivatalos intézményekben és a hivatalokban a munkaidő: hétfőtől péntekig 8 - 16 óráig.

Pénz: kuna /kuna = 100 lipa/. Külföldi valutát a bankokban, pénzváltókban, postákon, utazási irodákban, szállodákban, kempingekben, kikötőkben; csekkeket pedig a bankokban váltanak.

Posta és telekommunikáció: A postahivatalok nyitvatartási ideje a nagyobb városokban: hétköznapokon 7 - 19 óráig, kisebb helyeken 7 - 14 óráig, némelyek váltott nyitva tartással működnek. A nagyobb városokban és turisztikai helyeken az ügyeletes posták szombaton és vasárnap is 21 óráig tartanak nyitva. Valamennyi nyilvános telefonkészülék telefonkártyával működik, telefonkártya a postahivatalokban, újságosoknál vásárolható. Külföld közvetlenül hívható bármelyik nyilvános telefonkészülékről. .

TURIZMUS HORVÁTORSZÁGBAN
Mikor menjuk a Horvat tengerpartra
A horvát tengerpart április és október között a legszebb. Nyáron a levegő hőmérséklete elérheti a 38oC-t is, ugyanakkor a tenger felszínének hőmérséklete kellemes 26oC-os.
A főszezon (július, augusztus) a szórakozást, mozgalmas életet kedvelő vendégek számára előnyös, noha a horvát tengerpart elég sokoldalú ahhoz, hogy nyugodt oázis legyen azok számára, akik a zenétől, diszkókluboktól távol keresik nyugalmukat. Noha a március meghozza a tavaszi napsütést, olykor a kellemetlen záport is, míg a kora ősz, a szeptember és az október a csendes pihenést kedvelő vendégeknek nyújt ideális lehetőséget. Az utóidényben már nem zsúfoltak a strandok, a szobák is lényegesen olcsóbbak, azonban az időjárás még mindig kiegyensúlyozott és a tengervíz hőmérséklete is kellemes.
Végül is Horvátországba az év minden szakában lehet jönni. Télen azonban, tekintet nélkül az enyhe földközi-tengeri éghajlatra, mégis szükség van melegebb holmira is. Noha a hőmérséklet szinte soha nem esik nulla pontig, a szél igen kellemetlen lehet.

VREME V HRVA©KA
Szelek az Adrian
Horvátország világszerte ismert mint nautikus úticél, s bármennyire is gazdag az Ön vitorlázási tapasztalata, minden tengernek megvannak a saját titkai, így a horvát tengernek is. E tengernek a szépségei, de egyben csapdái is azok számára, akik nem ismerik őket a szelek. Ismerje meg az Adria szeleit és tanulja meg, hogyan legyenek vitorláshajójának a vitorlái tele e szelek erejével.

Bóra (horvátul: Bura)
A Bóra olyan szél, amelyet nem lehet előrelátni, a szárazföldről a tenger felé fúj, a széllökések időnként történnek, a szél viszonylag hideg és száraz, közepes erősséget érhet el és néhány óráig is eltarthat. Tisztítja a légkört, ezért a bóra után kitűnőek a látási viszonyok, az időjárás pedig napos és derült.
Habár a bóra elsősorban téli szél, egész éven keresztül jelentkezhet, leggyakrabban reggel, és átlagban 11 m/mp-i sebességet érhet el. Mivel a hegyek oldaláról fúj a tenger felé, általában északkeleti irányú, pontosabban a következő irányokból: NNE, NE vagy ENE. A nyílt tengeren a bóra gyakran északnyugati széllé változik.
A bóra "szeszélyességéről" ismert, vagyis arról, hogy széllökésekből áll, továbbá hogy hirtelen és gyakran váratlanul kezdődik és közben a széllökéseket általában morajlás is követi, s ez a morajlás és a csend vagy könnyű szél pecenként vagy néhány percenként váltja egymást. A nyári bórák általában az Adria északi részén keletkeznek, ott, ahol a hegyláncok a legkeskenyebbek (Velebit). A bóra közeledése arról ismerhető fel, hogy előtte egy felhő-sapka takarja el a Velebit vagy a Biokovo csúcsát. A hullámokat, amelyek a bóra által keletkeznek rövidek és gyorsan távolodnak a szárazföldtől, a hullámok megtört csúcsai a hullám taréjának fehér habjává válnak, az erős széllökések pedig időnként vízcseppeket emelnek a levegőbe: így keletkezik a "tengeri por".
Ha a bóráról van szó, íme néhány jótanács: amennyiben a szigetek szárazföld felé néző része mellett vitorlázik és olyan részeket vesz észre, ahol nincs növényzet, erről tudhatja, hogy itt erős bóra fúj. Amennyiben akkor vitorlázik amíg a bóra fúj, biztosan nem lesz hiány izgalmakban, mert ez nagy kihívás, amely elsősorban óvatosságot követel, úgy magának a hajónak az elkészítésénél mint a legénység körében. Kerülje a part közelségét és készüljön fel a manőverezésekre, emellett vértezze fel magát türelemmel, mert a vitorlák kombinációját valószínűleg többször is változtatni kell. Ne felejtse el, hogy első helyen a biztonságának kell állnia. Kis vitorlással vitorlázók számára csak akkor ajánljuk, ha a legkiválóbb vitorlázó vezeti a hajót.

Jugo (Délkeleti szél)
A jugo közepes erejű délkeleti szél, amely a tengerről a szárazföld felé fúj és az egész parton jelentkezik a következő irányokba fújva: ESE, SE vagy SSE. Elvileg mondhatjuk, hogy gyakrabban találkozhat vele, ha az Adria déli részén hajózik mint ha az Észak-Adrián. Mivel a tavaszi és őszi szelek közé tartozik, amelyeket eső és nedves levegő követ, a jugo nyáron nem igen jelentkezik. Ha mégis felkerekedik, a következők jellemzik: a szél fokozatosan növekedik és megállás nélkül fúj, szép, hosszú hullámokat alkotva, amelyek zaj és hab nélkül terjednek, és csak ha nagyon erős a jugo, akkor verik a partot, majd morajlással húzódnak vissza a nyílt tenger felé.
A jugo nagy kihívást jelent, mivel a hullámok egyenletesek és a szél ereje és iránya állandó, ezért a jugo különösen dinamikus hajózási élményt biztosít, a vitorlák folyamatosan tele vannak széllel, így a hajó nagy gyorsaságot tud elérni.

Misztrál (horvátul Maestral)
A misztrál tipikus nyári adriai szél, északnyugati irányú és egyik azoknak a szeleknek, amelyek a szép és stabil időjárásra jellemzőek. A reggeli csend után, nyáron szinte szabályszerűen dél körül kezdődik el kellemes áramlása, amely kissé erősödve egészen a naplementéig eltart. A misztrál 5-től 6 bofor erősséget érhet el, s leggyakrabban a zadari és korčulai öbölben fúj.
A misztrált mintha a laza és kellemes, manőverezés nélküli hajózásra teremtették volna, mert az erőssége állandó, a természete pedig előrelátható és enyhe. S amíg a bóra és jugó, mindkettő a maga módján, a vitorlázóknak izgalmat és kihívást jelentenek, a misztrál tiszta élvezetet nyújt, amikor félelem nélkül átengedheti magát a tengernek. Mivel a naplementével eltűnnek a misztrál keletkezéséhez szükséges feltételek, amint besötétedik kellemes, legfeljebb 3 bofor erősségű éjjeli szellő kezd el fújni a szárazföldről, s utána, amikor a nap felkel, csend uralkodik el a tengeren, amelyet majd dél körül, ismét szabályszerűen, a frissítő misztrál vált fel. Habár az Adriai-tenger nem tartozik a veszélyes és szeszélyes tengerek közé, és a vitorlázás egész évben lehetséges, a legkedvezőbb feltételek június közepétől október közepéig vannak, amikor a tenger felfedezését azok is élvezhetik, akik nem olyan tapasztaltak.
Isten hozta és "jó tengert", jó hajózást .

Rijeka Radio VHF (Kanali 24): 0535, 1435 i 1935
Split Radio VHF (Kanali 07, 21, 23, 28): 0545, 1245 i 1945
Dubrovnik Radio VHF (Kanali 04, 07): 0625, 1320 i 2120

DALMÁCIA ÍZEI ÉS ILLATAI
A dalmát konyha az élelmiszerek választását és elkészítését illetően kielégít minden, az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozással kapcsolatos nutricista követelményt és orvosi javaslatot.
A dalmát háziasszony ételkínálatát a különféle hal-, kagyló- és rákfélék, a polip, a tintahal, a kalmár, az olivaolaj valamint a sózott és a friss olajbogyó, a zöldségfélék, vadon termő növények és aromatikus füvek, valamint a mandula, a füge és a szőlő, a méz, a mazsola és a különféle déligyümölcs képezi. Ami a húst illeti, egyedülálló a dalmát sonka, amelyet a szél szárított, birkatejből készült sajttal, valamint a parázs alatt sült bárányhús. Mindehhez hozzá kell adni a bort, úgy a fehéret, mint a vöröset, amelyek közül egyesek a világ tíz legjobb bora közé tartoznak.

HAL: "rostélyon", "főtt", "brodet"
A halat néhány alapvető módon készítik "rostélyon", "főzve" és mint "brodet".
A rostélyon sült halnál külön figyelmet szentelnek a fafajtának, amellyel tüzet raknak, és amelynek a parazsán sül a hal, valamint az aromás füveknek. amelyekkel a halat bedörzsölik. A megtisztított és megsózott halat (legjobb a tengeri fogas vagy az aranycsíkos keszeg) megkenjük olajjal és rátesszük a rostélyra, sütés közben pedig meg-megkenjük olivaolajba mártott rozmaring ágacskával. Apróra vágott petrezselymet és fokhagymát összekeverünk egy kis olajjal, és ezzel öntjük le a sült halat. Zöldségfélével vagy salátával tálaljuk.
A főtt halat úgy készítjük, hogy a vízhez hozzáadunk egy kis olajat, borecetet, hagymát, babérlevelet, pár szem borsot, majd megsózzuk. Ezt a rendkívül könnyű és kalóriaszegény ételt főtt burgonyávl, mángolddal vagy zöldkáposztával tálaljuk és kitűnő választás vacsorára. A főtt hal elkészítéséhez ideális a sziklahal vagy a tengeri fogas.
A brodet többféle halból készül (sziklahal, angolna). A darabokra vágott halat megpirítjuk a hagymával. Azután agyagedényben főzzük kis tűzön, közben hozzáadunk egy kis fokhagymát, petrezselymet, babérlevelet és paradicsomot. A brudet akkor kész, amikor a hal húsa elválik a szálkától. A főtt brodet mellé kukoricalisztből főzött puliszkát tálalunk.

Édességek
A dalmát édességek déli gyümölcsből, aszalt fügéből és mézből, valamint mazsolából és mandulából készülnek, tojás és likőr hozzáadásával. Egyesek közülük, mint a rozsata vagy a likőrös fánk (fritule) máshol nem is ismert, csak Dalmáciában.
A rozsata tojásból, tejből és karamellből készül és különösen Dél-Dalmáciában kedvelt. A fritulát mazsolás és likőrös kelt tésztából készítjük, szilva nagyságú gombóckákat formálunk a tésztából és forró olajban sütjük.
Egyes szigeteken található a fritula változata - a krostula -, amely hasonló vagy ugyanilyen téztából készült hosszú szalag, amelyeket az ügyes szakácsnő különleges technikával nyom ki a tenyeréből, majd szintén forró olajban süt ki.

Borok
A dalmát borok mr az ókorban is ismertek voltak. Közülük több készül itt honos, eredeti fajta szőlőből. Minden szigetnek megvan a saját egyéni borfajtája és bortermelője. Az Egyesült Nemzetek épületének előcsarnokában egy Primoąten melletti szőlőről készült festmény van kiállítva. Primoąten mellett termelik a Babić vörösborhoz készítéséhez szükséges eredeti szőlőfajtát. Észak-Dalmáciában a Babić vagy a Merlot borral fogják Önöket kínálni, valamint az Opol rose borral a ąibeniki szőlőkből. Peljeąac-félszigeten, a borok félszigetén termelik a neves Postup és Dingač bort, amelyek a világ tíz legjobb bora közé tartoznak, valamint a Kneľevo és Carsko (Császár bort), a Rukatac és a kiváló Sveta Ana, Szent Anna nevű bor. Brač szigetén termelik a vörös borok közül a boli Plavac-ot és a boli Opolo-t, Hvar szigetének, ahol a legtöbb fajta szőlő terem, a kínálata a következő: Faros, Ivan Dolac, Zlatni plavac, Bogdanuąa, a hvari Pelegrin, Dobrogost és Parč,továbbá a Drnekuąa. Korčulán a következő három kitűnő fehér bort termelik: a Poąipot, a Maraątinát és a Grkot, valamint a Plavac és az Admiral vörösbort. A Vis-szigeti delikatesz bor a Vugava nevű, Lastovo pedig a Ladesta és Augusta insula borokkal büszkélkedik. A felsorolt borok mellett Dalmácia különlegessége a likőrbor, pontosabban desszertbor, a proąek(prosek), amely jellegzetesen édes ízű és különleges aromájú.

HORVÁT TÖRTÉNELEM RÖVID ÁTTEKINTÉSE

7. st. - Horvátországban letelepednek az avarok és a szlávok. A horvátok bekapcsolódtak a többségben levő avarokkal elleni harcba, s a győzelem után a mai Horvátország területén telepedtek le. A kora középkorban Horvátország a frank birodalom része.
9. st. - Ez a század Trpimir (dux Chroatorum) és Branimir fejedelem kora, ekkor válik Horvátország önállóvá.
10. st. - Tomislav király uralkodása alatt Horvátország erős, virágzó ország. Stjepan Drľislav az első megkoronázott horvát király.
11. st. - Kihal a Trpimir-dinasztia, s a horvát területek az Árpád-házi királyok fennhatósága alá kerülnek, akik új kormányzási módot vezetnek be, vármegyékre osztják fel az országo.
12. st. - Erős feudális uralkodó osztály alakul ki (krki, vinodolski, cetinei, omiąalji...).
1242. g. - A tatárjárás után IV. Béla szabad királyi város címet kezd adományozni. 1260-tól Horvátország két részre, Szlavóniára és Horvátországra oszlik, e részek kormányzója a horvát bán.
1409. g. - Velence 100.000 dukátért megvásárolja nápolyi Lászlótól Dalmáciát és 1797-ig tartja uralma alatt. A 15. sz. folyamán Horvátországban a török seregek pusztítanak. A kettészakadt ország két száborának egyesülésével Horvátország és Szlavónia ismét eggyé vált.
1593. g. - A törökök elleni harcban fordulópontot jelent a sisaki ütközet. A királyi udvar és a horvát főurak közötti belső ellentétek tovább folytatódnak (Zrínyi és Frangepán tragikus sorsa).
18. st. - Horvátország közigazgatásilag a magyar Helytartótanács alá tartozik. Isztria, Dalmácia, Dubrovnik és Boka Kotorska rövid időre elismerik urlakdóként I. Napóleont, ám 1813 után ezek a területek Ausztria fennhatósága alá kerülnek.
19. st. - Az illír mozgalom korszaka, tagjai a horvát nyelv szabad használatáért harcoltak. A nemzeti öntudat ébredése.
1848. g. - Kitör a forradalom, a horvát érdekek védelmét Josip Jelačić bán képviseli.
1918. g. - A szábor kimondja az Osztrák-Magyar Monarchiától való elszakadást, s még ugyanebben az évben Horvátország belép a Szerb Horvát Szlovén Királyság kötelékébe. Isztria, Rijeka és Zadar olasz fennhatóság alá ker.
1939. g. - Megalakul a Horvát Bánság.
1941-1945. - A II. világháború alatt a fasiszta Olaszországra és náci Németországra támaszkodva létrejön a Független Horvát Állam. Ugyanakkor erősödik az antifasiszta mozgalom. A háború után Horvátország a kommunizmus ideje alatt az új Jugoszlávia egyik tagállama.
1990. g. - A demokratikus választásokat követően Horvátország kiválik Jugoszláviából is kihirdeti függetlenségét és szuverenitását. Ezzel egyidőben Belgrád irányítása alatt a szerb lakosság egy része fellázad, aminek következménye a Jugoszláv Néphadsereg és Jugoszlávia Horvátország elleni agressziója
1992. g. - Horvátország az ENSZ teljes jogú tagállamává válik.
1995. g. - Horvátország majdnem teljes egészében szabad.
1998. g. - Békés viszacsatolás útján az ország egész területe, beleértve Kelet-Szlavóniát is független és önálló.